Nincs rossz gyerek - Kisgyermekek fegyelmezése megszégyenítés nélkül

Milyen jó lenne tudni a varázsszót, ha tanácstalanul állunk egy bevásárlóközpontban a földön fetrengő kétéves mellett, vagy másfél éves csemeténk harmadjára dobja ki a tányérból a vajas kiflit… Az egészen kicsi gyerekek neveléséről alig beszélünk, a nevelési problémák kapcsán inkább a kamaszkor viszi a prímet. A kisbabák és tipegők fegyelmezése amúgy is mintha szentségtörésnek tűnne, pedig éppen úgy feszegetik a határokat, mint a tinédzserek, és kiszámíthatatlan viselkedésben sem maradnak el mögöttük. Mindazonáltal az ilyen apró gyerekek fegyelmezését az teszi még nehezebbé, hogy mi nem folytathatunk velük bonyolult beszélgetéseket, ők pedig egyes helyzetekben még a szülőknél is nehezebben tudják megőrizni nyugalmukat: hisztirohamok, kontrollálatlan dühkitörések gyötrik őket.

A szerző, Janet Lansbury a 80-as években gyermekszínészkedett, majd rövid modellkarrier után férjhez ment és gyerekeket szült. A 90-es években részt vett a Resources for Infant Educarers (RIE), Magda Gerber non-profit alapítványának kurzusain, majd a szervezet egyik trénere lett. (A módszer „anyamestere” egyébként magyar származású, a Sorbonne-on végzett, Lóczy-intézetben dolgozott, Pikler Emmi szárnyai alatt.) Janet Lansbury Magda Gerber tanítványának vallja magát, a könyv során az ő tanításaira hivatkozik, amelyek lényege, hogy a kisgyermeket az individuumnak járó tisztelettel kell kezelni, nem idomítandó állatként tekinteni rá.

Viszont „a fegyelem hiánya nem kedvesség, hanem elhanyagolás” – idézi a szerző Magda Gerbert, tehát a tisztelet és a figyelem mellett világos határokat kell felrajzolni a gyerekek számára, hogy biztonságban érezhessék magukat a családban. A napirend és a szabályok betartása kiszámíthatóvá teszi a kisgyermek életét. Nem várható el tőle, hogy képes legyen olyan dolgokhoz alkalmazkodni, amelyeket a felnőttek is nehezen viselnek, és csupán a koruk révén magukra vett viselkedési panelek révén képesek megtartani a nyugalmukat. A szülő számára zavaró viselkedéssel a gyerekek mindig olyasvalamit jeleznek, amit a szülő orvosolni tud, amennyiben „olvas a sorok között”.

Miközben a szülők mutatják határozottságukat és megőrzik nyugalmukat, a gyermeknek meg kell adniuk az érzelmek kifejezésének szabadságát, a szülői szeretetünket pedig nem szabad feltételekhez kötni. Ezeket a tanácsokat sokszor hallottuk már. Janet Lansbury azonban sok konkrét példával szolgál saját szülői és tréneri tapasztalatainak tárházából, hogy hogyan alkalmazhatjuk ezeket a gyermeknevelési elveket a kicsi gyerekek nevelése kapcsán felmerülő problémákhoz (verekedés, sírógörcs, hiszti, indulatos beszéd, ellenkezés, feleselés, testvérkonfliktus, étkezési nehézségek). És akár hisszük, akár nem: megtanítja majd a varázsszavakat és „varázscselekedeteket”, amelyekkel valódi hatás érhető el…