Ez a könyv lelki útikalauz. Lámpása bevilágítja azokat a lelki tájakat, amelyeket alig, vagy nem is ismerünk. Úti célja az önismeret.
Mindnyájan lelki egyensúlyra, sikerekre, békére, örömökre vágyunk, de nem tudjuk, hogyan érjük mindezt el. A könyv minden sora vezet, tanít, önmagunkról szól, lelkivilágunkról, a fejlődésünk rejtelmeiről, törvényeiről.
- Hogyan lehetünk minden nehézség és akadály ellenére győztesek az életküzdelemben?
- Miből meríthetünk életkedvet, életerőt és bátorságot a megküzdési erőfeszítésekhez?
- Konfliktusaink közepette vajon hogyan válhatunk győztessé akképp, hogy az ellenfelet is méltó küzdőpartnernek tekintjük, tiszteljük?
A szellemi utazás végcélja annak megismerése, miként vállalhatunk felelősséget az ön- és társismereti tudás hatalmával annak az Univerzumnak a védelméért, amelynek lakói, haszonélvezői, fogyasztói vagyunk, noha – ha akarjuk – lelkierőink felismerésével és működtetésével építő, bel- és külvilágot megtartó erőkké is válhatunk.
Részlet a könyvből:
"Akármilyen kis apró veszteségről van is szó, mindenkinek csak azt tudom ajánlani, hogy ne maradj vele egyedül! Gondozd a bánatodat! A pszichológia erre ma már nagyszerű, hatékony eljárásokat, utakat, módokat kínál. Ott van például a pszichodráma, amely a lelki folyamatokat játékban jeleníti meg. Viszel az életedből egy fájdalmas helyzetet: például nem értél oda időben haldokló szerettedhez, és így anélkül hunyt el, hogy elbúcsúzhattál volna tőle. Mindez dramatikusan eljátszható. Te vagy a protagonista, a főhős, és a csoport tagjai a többi szereplő bőrébe bújva asszisztálnak neked, segítik a folyamatot. A játék ezt a betokosodott, beragadt fájdalmat átteszi a mintha-realitás szintjére. Az egyik csoporttag egy képzeletbeli helyzetben megszemélyesíti azt, akit elveszítettél, így el tudsz búcsúzni tőle. Bár az események nem a valóságban zajlanak, a lélek a szimbolikus aktusban fel tudja szabadítani a letokolt, traumatikus feszültséget, és átélheti a megváltó megkönnyebbülést. Az a feszültség, amit magadba temettél, ki tud annyira szellőzni, hogy már nem pusztítja a szervezetedet, nem okoz betegségeket. A pszichodráma lehetővé teszi, hogy bármelyik szereplő bőrébe belebújj, te legyél a sértő, támadó, az ellenséged maga, miközben saját egykori helyzetedet is újraélheted, jelenkori okos, tapasztalt éned pedig melletted tud állni, hogy segítsen."
"Valamennyien egy hatalmas génkészlettel, szinte végtelen lehetőségekkel jövünk a világra - de vannak szenzitív periódusok. Ha egy gén a program szerint éppen odajutott, hogy manifesztálódna, kinyílna, akkor már csak arra vár, hogy megkapja az ehhez szükséges kulcsingert, ahogy egy fejlődő növénynek is meg kell kapnia a napsugarat és a vizet, hogy tovább tudjon növekedni. Minden génnek megvan a maga kulcsingere, amelynek hatására úgy nyílik ki, mintha egy zárban elfordítanák a kulcsot. Ezt a fajta találkozást úgy nevezi a pszichológia, hogy imprinting, vagyis életre szólóan mély bevésődés. Kitörölhetetlen. Ettől kezdve már a gén érvényesíti hatását. De vajon mi történik akkor, ha a szenzitív periódusban nem jön a kulcsinger? A gén jóvátehetetlenül bezárul. Ezzel egyben nagyon optimista üzenetet is szeretnék közvetíteni, mert ha megadjuk a gyermeknek mindazt, ami a tudásunk mai szintjén pozitív, az érést, a fejlődést szolgálja, akkor elősegíthetjük, hogy bizonyos gének aktiválják önmagukat, és megakadályozhatjuk, hogy azok a gének berobbanjanak, amelyek hatásukat érvényesítve negatív irányba vinnék a fejlődést. Vagyis nagyon sokat tudunk tenni annak érdekében, hogy egészséges nemzedékek nőjenek fel!"
"Ha azt szeretnéd, hogy a gyereknek megerősödjön az önbizalma, kérlek, ne alázd meg őt, ne nevezd tudatlannak, butának, ügyetlennek, ne hasonlítgasd össze a kárára másokkal. Inkább azt mondd el neki, hogy az ő korában te is ugyanígy küszködtél azokkal a dolgokkal, amikkel ő, állj mellé, erősítsd meg abban, amiben jó! A modern pszichológia és pedagógia üzenete, hogy sugározz bizalmat! Nézz a gyerek szemébe, és mondd neki azt: tudom, hogy te ezt meg fogod tudni csinálni! Tudom, hogy képes vagy rá! Van fogalmad róla, micsoda varázsmondat ez?"